Fotózás, mint önkifejezés

Körülbelül harminc éve kezdődött minden, amikor valaki egy fotómra azt mondta, hogy érdemes lenne komolyabban foglalkoznom a fényképezéssel. Ez a biztatás mély nyomot hagyott bennem és elindított egy úton, amelyen azóta is örömmel haladok.

Leginkább a természet szépségeinek megörökítése vonz. A fények és árnyékok játéka, a színek harmóniája és a pillanatok múlékonysága mind-mind inspirálnak. Szeretem megmutatni, mennyi csoda vesz körül bennünket, ha nyitott szemmel járunk. Ugyanakkor nem ragaszkodom kizárólag a természetfotózáshoz. Ha meglátok valamit – egy épületet, egy különleges árnyékot vagy egy érdekes részletet –, ami megragadja a fantáziámat, megpróbálom a fényképen keresztül visszaadni a lényegét.

A fotózás számomra nem csupán hobbi, hanem egyfajta önkifejezés is. Segít lelassulni, figyelni és észrevenni az apró szépségeket. Minden egyes kép egy emlék és egy történet. Talán ezért szeretek fotózni: mert így nemcsak a pillanatot őrzöm meg, hanem azt is, amit akkor éreztem.