A természet csodái – az apró részletektől a vadak világáig 

A fotózással 2013-ban kezdtem el foglalkozni, amikor a közös kirándulások, természetjárások alkalmával magával ragadott a párom látásmódja és elhivatottsága bizonyos témák megörökítése kapcsán. Ekkor csodálkoztam rá először arra, hogy az objektíven keresztül, egy-egy szokatlan perspektívából mennyire más arcát mutatja a világ. Ez az élmény indított el azon az úton, hogy én magam is láthatóvá tegyem a természet szépségeit – a saját látásmódom és ízlésem szerint.

Éveken át szinte kizárólag a makrófotózás egy sajátos ága varázsolt el: szenvedélyesen kerestem a védett virágokat, hogy a lehető legszebb, legharmonikusabb kompozíciókban mutathassam meg őket.

A fényképezés számomra nem csupán egy kattintás, hanem egy tudatos folyamat. Ez, a téma felkutatásától a kompozíció megtervezésén át a megfelelő fények kivárásáig, szép előtérrel/háttérrel történő megörökítésig tart – sokszor órákon át, centiről centire mozdulva, türelmesen keresve azt a tökéletes szöget, amely a legszebb eredményt adja.

Később a figyelmem a vadfotózás felé is megnyílt, amely azóta is a legkedvesebb témáim közé tartozik a virágfotózás mellett.

Semmihez sem hasonlítható az az izgalom és adrenalin, amikor sikerül szinte észrevétlenül, fotózható távolságba becserkelnem például egy méltóságteljes gímbikát, hogy a saját, háborítatlan környezetében, gyönyörű fényekben kapjam lencsevégre. A varázslatos, ködös hajnalok csendje vagy a narancssárgában úszó naplementék olyan örök élmények számomra, amelyek teljesen kiszakítanak a hétköznapok mókuskerekéből, és feltöltik a lelkemet.

Ha a fotóimon keresztül ebből a csodából sikerül átadnom egy apró szeletet azoknak, akik nem juthatnak el ilyen helyekre, az jelenti számomra a legnagyobb örömöt.