Kisgyerek voltam, mikor a szüleim kezembe adtak egy fényképezőgépet: „Nézd ezen keresztül a világot!” Dobozba zártam a Korinthosi-csatornát, a Meteorákat, az athéni Akropoliszt.

Nyaralásaim során, hobbi szinten mindenhova elkísért a hű társ: a fényképezőgép. Hol egy apró pókba botlottam bele, amint hálója közepén kövér légyre várt, hol egy hegyek között megbúvó falu nyugalma érintett meg.

Egy nap arra ébredtem, lélekben kész képek foglalkoztatnak.

Mára már életem szerves része lett a fotózás: a kalapács alól kipattanó szikra útját épp olyan szívesen örökítem meg, mint a ködös félhomályba burkolózó erdőt.

Képeimen a fények játékát, a természet szépségét szeretném bemutatni; a régi falusi élet képeit, a nagyszüleink szívében élő hitvilágot ábrázolni.